Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni.
Elég, ha munkahelyedre lassan és kényelmesen haladsz és néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot, vagy egy madarat megnézz.
Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van.
Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz.
(Wass Albert)
Ez a világ végtelen jóságból és szépségből lett, ami ott ragyog a napban, az égen futó felhőkben, a kisgyerekek nevetésében és az öregember ráncai között.
Ebből a szeretetből lettünk.
Akkor szép az ember élete, ha engedi magán átáradni ezt a végtelen jóságot.
Nem kell kérdeznünk, hogy miért szeressünk.
Szeretni természetes, mint ahogyan természetes, hogy az anya öleli a gyermekét.
A szeretet által válik az ember egésszé, a szeretet által teljesedik ki.
Ha tud egész szívvel, teljes erővel szeretni, akkor valósíthatja meg a teljes és egész szívet.
"Aki elveszíti önmagát, az megtalálja."
Így van ez nemcsak az egyén, hanem a népek életében is.
Az önzetlenség, az egymásért érzett felelősség naggyá tesz egy népet, a szeretet természetes rendjével ajándékozza meg.
forrás: jezusafeny.hu
Akarom, és megérdemlem sikert!
Akarom, és megérdemlem pénzügyi szabadságot!
Akarom, és megérdemlem boldogságot!
Akarom, és megérdemlem, hogy teljesüljön!
És tudom, megkapom mindezt!